A román bíróságok indítványai nyomán az Európai Bíróság az uniós jog elsőbbségét mondta ki román alkotmány és az alkotmánybíróság felett. Válaszul az alkotmánybíróság ennek ellenkezőjét lépte.
Az uniós tagállamok alkotmánybíróságai egyre nagyobb kihívást jelentenek az uniós jog elsőbbségére (és az Európai Bíróság eljárási jogkörének mindenek felettiségére) nézve. Ezúttal Románia alkotmánybírósága, a Curtea Constituţională a României december 23-ai döntése (sajtóközleménye) szól arról, hogy az Európai Bíróság egyik december közepi ítélete nem hajtható végre mindaddig, amíg a román alkotmányt nem módosítják.
Ezzel az alkotmánybíróság nem mondott ki mást, mint hogy az uniós jogrend elsőbbségét hirdető Európai Bíróság csak a mindenkori román alkotmány által megengedett terjedelemben hozhat Romániára nézve kötelező döntéseket.
Román bíróságok kérték az Európai Bíróság ítéletét
Bizonyos értelemben pengeváltást az Európai Bíróság kezdte. December 21-ei ítéletében tulajdonképpen azt deklarálta, hogy az uniós jog elsőbbséget élvez a tagállami alkotmánnyal szemben. Az ítélet arról szólt, hogy például egy olyan ügyben, mint a korrupció elleni harc, az a román bírák mérlegelésük szerint figyelmen kívül hagyhatják a nemzeti alkotmánybíróság döntéseit. Megjegyzendő, hogy míg az ítélet egyelőre magyar nyelven nem érhető el, Michal Bobek idén márciusi főtanácsnoki indítványa azzal lényegében azonos tartalommal született meg. Ez a dokumentum itt olvasható.
Előzményként szolgál, hogy 2019-ben
olyan témákban, mint a bírói függetlenség, a jogállamiság és a korrupció elleni küzdelem. Erre azért került sor, mert a román alkotmánybíróság még 2018-ban határozatban mondta ki, hogy a legfőbb semmítő- és ítélőszék (a tulajdonképpeni legfelsőbb bíróság, Înalta Curte de Casaţie şi Justiţie) több ítélkező testülete sem megfelelő összetételű. Egy másik alkotmánybírósági döntéssel a román alkotmánybíróság alkotmányellenesnek nyilvánította a belföldi hírszerző szolgálatoknak a a nyomozati cselekményekhez szükséges technikai megfigyelési intézkedések végrehajtásában való részvételét. Ez azt eredményezte, hogy az így készült bizonyítékokra a büntetőeljárásokban nem lehetett hivatkozni.
Mindemellett az alkotmánybíróság 2019-ben úgy határozott, hogy a legfelsőbb bíróság elmulasztott eleget tenni azon jogszabályi kötelezettségének, hogy a korrupciós bűncselekmények első fokon történő elbírálására szakosodott ítélkező testületeket hozzon létre.
Jóllehet ezek a tárgykörök (jogállamiság, korrupció elleni harc stb.) mostanában Brüsszelben egyébként is népszerűek, az összesített ügyek egyik legnagyobb horderejű kérdése az volt, hogy
Az Európai Bíróság precedensalkotó tevékenysége magát az uniós jogot is fejleszti
Emlékezetes, hogy ugyanez a fórum mondta ki az uniós jog elsőbbségét még az 1960-as években, s ezt a jogelvet mélyítené most is. Mint ismeretes,
Úgy, hogy az az uniós joggal is összhangban legyen.
A jogállamisági mechanizmust Magyarország és Lengyelország is megtámadta a luxemburgi Európai Bíróság előtt. A két tagállam érvelése szerint a jogállamisági mechanizmusról szóló rendeletnek rendezetlen a jogalapja, ugyanis miközben a jelenleg hatályban lévő szerződések pusztán az uniós költségvetés végrehajtására vonatkozó szabályok megalkotását írják elő, a rendelet ezen a felhatalmazáson bőven túlterjeszkedik.
Problémás a két ország szerint, hogy a rendeletben használt fogalmak – például maga a jogállamiság – nem kellően meghatározottak, például azért, mert a pontosításhoz szükséges definíciók megalkotása alapvetően lehetetlen.
Ez – érveltek a magyar és a lengyel fél – jogbizonytalanságnak és adott esetben önkényes végrehajtásnak ágyazhat meg. További aggály, hogy a rendelet alapján a kifejezett esetkörökön túlmenően „egyéb” esetekben is aktiválható a mechanizmus, ami szintén jogbizonytalanságot szülhet.
Jogbizonytalanságot csökkenteni jogbizonytalanság teremtésével
Minden valószínűség szerint ezt a jogbizonytalanságot „enyhítené” sajátos módon az Európai Bíróság azzal, hogy olyan ítéleteket hoz, mint amilyet december 21-én a román alkotmánybírósággal kapcsolatban hozott. Az Európai Bírósága az ilyen lépésekkel ugyanis, bár
kétségkívül támpontokat szolgáltat ahhoz, hogy a több sebből vérző jogállamisági mechanizmus alá utóbb jogalapot és precedensjogot „toljon”.
Erre minden valószínűség szerint 2022-ben nagy szükség lesz. A jogállamiság elve és az EU pénzügyi érdekeinek védelme ugyanis Manuel Campos Sánchez-Bordona főtanácsnok szerint elviekben kellő bizonyossági szinten áll, így december elején elutasította a magyar érvelést. Ez azt jelenti, hogy az Európai Bíróság előbb-utóbb zöld utat adhat a jogállamisági mechanizmusnak.
Kép: A román alkotmánybíróság hivatalos honlapja.
Dobozi Gergely
Én először 1986 decemberében jártam az úgynevezett Romániában; a mai napig görcsbe rándul a gyomrom, ha a határőrök és vámosok arcára, hangjára, üvöltözésére gondolok. Ungváry Zsolt írása.
George Simion szerint „Magyarország csak azt veszítette el, amit erőszakkal elfoglalt”.
Óvatos vezetésre kérik a sofőröket a hatóságok.
Vincze Lóránt szerint a nemzeti kisebbségeknek nem szabad feladniuk a harcot Brüsszellel szemben.
A tények azonban mást mutatnak.
„Egyetlen magyar sincs egyedül!” – fogalmazott a miniszterelnök
Őrült dátumok repkednek Brüsszelben, de már a tagság nélküli integráció is terítékre került.
A főpolgármester azonnal hűséget is fogadott a Tisza Párt elnökének.
